Talán visszatértem, de ne számítsatok minden napo/heti blogra. Már ha olvassa valaki. Az is lehet, hogy csak azért írom, hogy nekem legyen jó, hogy kiírhatom magamból a dolgokat. Sőt, igen ezért. Aki utálja ha valaki panaszkodik, akkor az most lépjen ki az oldalamról... Mostanság megint elég szarul érzem magam lelkileg. Nincsenek barátaim, őszi szünetbe csak gépeztem, tanulás sem valami fényes, nem tudom hová menjek tanulni, félek ettől a buzi vírustól... Van gond bőven. Vagy csak én fújom fel. Végülis tök mindegy, mert nekem ugyanolyan nagy gondoknak tűnik. Biztos röhögtet egy nagyot, hogy félek a vírustól, de nem igazán izgat. Az se jó ha kapok oltást, az se ha nem. Na most akkor legyek nyugodt. Amúgy is félős vagyok, a hláltól meg mégjobban félek. Az iskolába megadták a lehetőséget, hogy megkapjam az oltást, de valószínű nem élek vele... De még a továbbtanulás amitől eléggé félek. Ez nem valami erős isokla, és ráadásul nem valami sokat tanulok... Sőt kifejezetten keveset. Ehhez képest azért jók a jegyeim, mert a gyenge 4-es megvan, csak hogy ez egy erős suliba lehet hogy kb kettes szint. na, ez az, ami nem valami meggnyugtató számomra. Elmegyek jövőre, és csakk lesek majd, hogy milyen nehéz. Lehetséges, hogy napi több óra tanulás lesz szükséges, holott én most fél órát sem tanulok. A gimitől nem csak emiatt félek... Nem vagyok valami beszédes típus, sőt kifejezetten csendes. Alig beszélek két szót magamtól... Így elég nehéz lesz a beilleskedész. S ráadásul úgy nézek ki mint egy hatodikos. Alacsony, vékony...Ja, a csúnyát sem felejtem ki. Na, azt hiszem ennyi is a panaszkodásból. Grat, ha valaki elolvasta, és bocsánat, ha elrontottam a kedvét (amin nem csodálkozok). Ja, egyébként eszembe jutott még valami. Mostanában elég sokat vagyok fenn deviantarton, tehát ha valakit érdekelnek a fotóim, akkor katt. Bocsi a helyesírási hibákért.